A 2018-as év, a harmincéves jubileum jó alkalom volt az összegzésre, az előremutató feladatok meghatározására. Amit 30 évvel ezelőtt vállalt az egyesület, a kultúra terjesztését, a hagyományok ápolását, a tevékeny bekapcsolódást a város kulturális életébe, az értékek közvetítését a város lakossága felé, igyekeztünk becsülettel, lelkes munkával, számunkra is ismeretlen értékek felkutatásával teljesíteni.

Ez utóbbihoz példának említem a Móra-családfa felállítását  (még 2013-ban), Móra István munkásságának széles körű feltárását. Fekete János már az 1990-es években felvetette, hogy Móra István és Móra Ferenc munkásságát kezeljük együtt, a nekik kijáró érdemmel. Ezt tettük a családfa 2013-as felállítása óta.

2014-ben az első, 2019-ben a második Móra-találkozó megszervezése élővé tette a kapcsolatot a Móra családdal, közel hozta a család tagjait a város lakosságához.

A 2018. évben emlékeztünk, ünnepeltünk, 30 évesek lettünk: folytatjuk a már megkezdett hagyományápoló, kultúraterjesztő és közösségépítő feladatainkat.

Ez az év sem múlt el könyvbemutató nélkül. Babay József: Mi huszonketten című regénye reprint kiadásban jelent meg  Kapus Béláné szövegmagyarázatával.

Az év kiemelt eseményeként 2018. március 24-én az MTA dísztermében vettük át Móra Ferenc Magyar Örökség díját. A kezdeményező dr. Tarjányi József tiszteletbeli tagunk volt. Laudációt Kapus Béláné mondott. A kitüntetést átvette tiszteletbeli tagunk, Móra Ferenc dédunokája, Vészits Andrea és az ükunoka.

A 2019-es év, amely Móra-emlékév volt városunkban, a terveink szerint sikerült. Tevékenyen bekapcsolódtunk a Petőfi- és Móra-emlékbizottság munkájába, a találkozók megszervezésébe, a vendégek fogadásába.

Az év kiemelt, legnagyobb Móra-rendezvényeként, illetve záróeseményeként Móra István-emléknapot rendeztünk október 26-án, ez alkalommal került sor a Móra-találkozóra. Megkoszorúztuk Móra István szülőházát, Móra Márton sírját.

Előadásokon emlékeztünk városunk kiemelkedő személyeire, így Kalmár Józsefnére, Fekete Pálra (a sírjánál). Bekapcsolódtunk a városi rendezvényekbe, koszorúztunk. Megtartottuk a hagyományos Móra-felolvasásokat.

A szokásos módon az elnökség és a választmány támogatásával a program elkészítésével készültünk a 2020-as évre.

Januárban még koszorúztunk a doni évforduló kapcsán az Öreglaktanyánál, megtartottuk a hagyományos Himnusz-mondó versenyt az általános iskolásoknak.

A hagyományos Móra-napi felolvasásokra,  koszorúzásokra is sor került a tervek szerint. Még meghallgattuk Szűts Tamás előadását Karády Katalinról, koszorúztunk a Holló-szobornál.

Az év további rendezvényei elmaradtak a koronavírus, a világjárvány teljes lezárásai  miatt.

A szeptemberi nyitáskor, 11-én  tudtuk megtartani az évi közgyűlésünket.

A 2020-as év utolsó programjaiként október 20-án emlékezett Fekete Beatrix elnökhelyettes a 200 éve épült Hattyúházra, majd október 29-én került sor a trianoni emlékműsorra Móra László verseivel, sok zenével Kapus Béláné szervezésében.

A többi programunk vagy elmaradt (így a pozsonyi kirándulás, a Solti-est, a trianoni műsorok), vagy szabadtéri programokkal pótoltuk azokat.

A 2021-es év már a pandémia jegyében kezdődött, beltéri rendezvények tilalmával, szabadtéri programokkal. Ennek megfelelően csak koszorúzni tudtunk a Holló-szobornál és a Petőfi-szobornál. A hagyományos Himnusz-mondó verseny elmaradt, a Móra-felolvasások helyett a Móra téri Móra-szobornál tartottunk koszorúzással egybekötött megemlékezést.

Júniustól tudtunk beltéri rendezvényeket is szervezni, így 11-én tartottuk meg évi rendes közgyűlésünket. A nyáron Lakitelekre kirándultunk nagy kánikulában, de sok szépséget, értéket láttunk, feltöltődtünk.

Részt vettünk az augusztusi  Kiskun Expon, külön sátorban árultuk könyveinket, majd a szeptember 11-i Móra-udvar programjaiba is bekapcsolódtunk (Mi voltunk a Csorbóka könyv- és mézeskalács-kereskedés).

A helyi Petőfi-emlékbizottság befogadta pályázatunkat, A mi Petőfink című programunkat a Petőfi nevét viselő iskolák találkozójának megszervezésére.

Október 22-én emléktáblát avattunk díszpolgárunk, az 56-os elítélt Tarjányi Ágoston emlékére. Kezdeményező: Kapus Béláné elnök.

November 10-én Falu Tamás költőre emlékeztünk a szülőházánál.  A Városi Civil Alap pályázattól elnyert támogatásból készül az egyesületünk arculatát, tevékenységét bemutató anyagunk: a honlap, a facebook-oldalunk, strandzászló, roll-up és reklámanyagaink.

Kiírtuk a Himnusz-mondó versenyt a 2022-es magyar kultúra napjára a középiskolások számára.

Néhány gondolat még, amiről feltétlenül szólnom kell.

A közösségépítésre, erősítésre jó alkalom a közös kirándulás, a közös élmények, emlékek gyűjtése, az ezekre való visszaemlékezések. Jártunk a Délvidéken, a Vajdaságban a „Mórák nyomában”. 2016. május 27-én együttműködési megállapodást kötöttünk a Móra István Művelődési Egyesülettel Keviben.

Az utóbbi évek kirándulásai:
Felvidéki kirándulás: várak, templomok, kastélyok (két alkalommal, más és más helyen). Kirándulás a Partiumba, ahol történelmi városokat, emlékhelyeket látogattunk meg.

Sajnos a pozsonyi kirándulásunk a járvány miatt évek óta elmarad.

S közben az irodalmi szekció tagjai az új könyvünk (Múltidéző Fekete János írásaival) előkészítő munkálatait végezték (szerkesztő: Kapus Béláné, segítője Seres Judit, lektor dr. Luchmann Zsuzsanna, a szekció további tagjai: Fekete Beatrix, Kisné Juhász Ilona, Mayer Lászlóné, Mayer László, Tóth Istvánné). A könyvet a Hattyúházban mutattuk be 2021. november 4-én nagy érdeklődés mellett.

Kiemelt feladatunknak tartjuk a múlt nagyjai emlékének ápolását, tiszteletben tartását. A kerek évfordulójukon vagy a temetőben, vagy előadáson emlékezünk rájuk. Figyeljük sírjaik állapotát, s ahol kell, az önkormányzat anyagi támogatásával, szervezőmunkánkkal rendbe hozatjuk azokat.

Munkánk szerves része még a részvétel a Virágos Félegyházáért mozgalomban, a kiírás, a zsűri felkérése, a benevezők kertjeinek látogatása és a díjátadó megszervezése, 2021-ben immár 11. alkalommal.

Bízom benne, hogy munkánk hozzájárul a sokszínű kulturális életet élő városunk arculatának alakításához, hagyományápoló munkánk pedig segíti a múlt értékeinek feltárását, a hagyományok erősítését.

Harminc esztendeje, 1988. június 6-án, 149 személy jelenlétében megalakult a kiskunfélegyházi Közművelődési Egyesület.

Az egyesület létezése nem volt előzmények nélküli. 1906-ban már szerveződött Közművelődési Egyesület Kiskunfélegyházán, de szellemi elődnek tekinthető az 1934-től működő Móra Ferenc Társaság is. Sajnos 1948-ban mindkét szervezet áldozatul esett a minden egyesületet, civil szervezetet megszüntető törvénynek.   A közművelődés fogalom, amelyet Jókai Mór a 19. század hetvenes éveiben alkotott, csak lassan éledhetett fel, legitimitását az 1970-ben tartott Népművelési Konferencia biztosította. A döntő fordulatot azonban az egyesülési jogot 1989-ben törvényerővel szabályozó II. törvény hozta el. Az egyesülési törvény a nemzetközi normáknak megfelelően új alapokra helyezte a lakosság  kulturális jogainak gyakorlását. 

A demokratikus alapelvek szerint – alkotmányunk alapvető emberi jogként nyilatkozza az állampolgárok művelődéshez való jogát – mindenki számára hozzáférhetővé kell tenni a kulturális javakat. Mindezek az elvek elősegítik a közösségek kultúraalakító hatását, a civil társadalom működését.  Az elmúlt évtizedekben sorra születtek a jogszabályok, melyek a törvény erejével támogatják és segítik a helyi kulturális életünkben kiemelkedő szerepet vállalt Közművelődési Egyesület tevékenységét. Teljes bizonyossággal kijelenthetjük, egyesületünk minden törvényes lehetőséget kihasználva harminc éve meghatározója a város kulturális életének, befogadja, s folyamatosan közösséggé formálja mindazokat, akik Kiskunfélegyháza közművelődéséért tenni akarnak.

1993-ban a Közművelődési Egyesület felvette Móra Ferenc nevét, mint az egyesület örökös tiszteletbeli elnöke írta: nevéhez méltó színvonalú alapszabályzatba foglalta az egyesület közművelődési feladatait, követelményrendszerét. Fekete János a 2008-ban megjelent emlékfüzetben hittel jelentette, Móra Ferenc nevével teljesebb lett az egyesület élete.

A közelgő harmincadik évfordulóra készülődve mélyen átérzem Fekete János 2017-ben is érvényes megállapítását. Elég csupán rápillantani az utolsó tíz esztendő gazdag programjára, amelyről az utókor szerencséjére részletes tájékoztatót ad a 2000-től folyamatosan megjelenő Hírlevél.

Sokféle elképzelés öltött testet e kultúrapártoló közösségben. Az eltelt évtizedekben megalakult szekciók tükrözik tagságunk érdeklődésének differenciálódását, mutatják azt az elmélyült figyelmet, amit a város művelődési életének gyarapítására fordítanak. Az önművelés bázisai: az Irodalmi szekció, a Könyvek klubja, nyitott személyiségeket formálnak, hatásuk túlsugárzik a tagságon. A kultúra ápolására szövetkezett kiscsoportok tevékeny részesei Kiskunfélegyháza közéletének. Ők a várost és agglomerációját behálózó civil szervezet „kemény magja”, akiket saját érdeklődésük ösztönöz munkára, lelkesedésük magával ragadja az egész egyesületet. A Móra Ferenc Közművelődési Egyesület tagjai figyelnek a kulturális lehetőségekre, közvetítik a lakosság körében megfogalmazódott igényeket, emlékeztetnek a közelgő ünnepekre, segítenek megőrizni pozitív hagyományainkat és nagyjaink emlékét. Valamennyi egyesületi tag ötletadó és kivitelező, elképzeléseik a városirányítók támogatásával beépülnek településünk közművelődési életébe. Kiskunfélegyháza sokrétű kultúrájának ápolásában, közvetítésében minden egyesületi tag megtalálja a helyét, a számára fontos rendezvényt és a közreműködési lehetőséget. Harminc éve építkezünk, gyarapítjuk a művelődési lehetőségeket, miközben magunk is gyarapodtunk ismeretekben, emberi kapcsolatokban, helyismeretben, hazaszeretetben.

A Móra Ferenc Közművelődési Egyesület szervesen beágyazódott Kiskunfélegyháza közéletébe, szorosan együttműködik a helyi közművelődési intézményekkel, civil szervezetekkel, a legszorosabb kapcsolatot azonban éltetőjével, a Petőfi Sándor Városi Könyvtárral tartja. Kállainé Vereb Mária könyvtárigazgató mint az egyesület ügyvezető elnöke gondoskodó figyelemmel teremti meg az intézményi hátteret, segíti a tagság elképzeléseinek megvalósulását. Mentori feladataiban mindenkor számíthat az ügynek elkötelezett elnökre és a választmány tagjaira. A személyek időnként változtak, az elkötelezettség azonban maradandó, akár a korábbi elnökök: Fekete Pál, dr. Fazekas István, Fekete János, Laczkóné dr. Szabó Klára, akár a jelenlegi elnök, Kapus Béláné irányító munkáját állítjuk figyelmünk középpontjába.

Kapus Béláné 2005-től az irodalmi szekciónak is vezetője, a kiskunfélegyházi Móra-kultusz éltetője és kiterjesztője. Hasonlóan széles körű az egyesület Kiskunfélegyházáról elszármazott tagjának – dr. Tarjányi Józsefnek – Petőfihez kapcsolódó kultuszt teremtő és ápoló, anyagi áldozatokat is vállaló tevékenysége.

Teljes bizonyossággal kimondhatjuk, a Móra Ferenc Közművelődési Egyesület olyan kultúrateremtő és ápoló közösség, amelynek minden tagja elkötelezett Kiskunfélegyháza közművelődési életének irodalmi, művészeti és történelmi hagyományainak megőrzése iránt. Ezt a fokozott elkötelezettséget és aktivitást a város vezetői mindenkor elismerésük nyilvános kifejezésével, oklevelekkel, kitüntetésekkel nyugtázták. Nincs olyan városnapi ünnepség, ahol ne hangozna el néhány egyesületi tagunk munkásságának méltatása. Büszkén írhatom le, hogy az utolsó tíz esztendőben az egyesület tagságából 38 személy kiemelkedő munkáját nyugtázta valamilyen városi elismerés, tízen kaptak országos vagy megyei kitüntetést.  Hosszú lenne a neveket felsorolni, az éves közgyűléseken mindenkor velük örültünk munkájuk megbecsülésének. Öröm és büszkeség, hogy a Móra Ferenc Közművelődési Egyesület is elnyerte a Kiskunfélegyházáért-díjat.  Az áttekintett tíz esztendőben Kiskunfélegyházáért-díjat vehetett át: Laczkóné dr. Szabó Klára, Kállainé Vereb Mária, Kapus Béláné és dr. Péter László, első elnökünk Fekete Pál munkásságát posztumusz elismerésként örökíti meg a kitüntetés.

Nem hagyható figyelmen kívül, ahogyan az egyesület tevékenysége egyre szélesebb körre terjed, túllép a város, sőt az ország határain, hogy megismertesse a világot helyi értékeinkkel, és ráirányítsa a figyelmet mindazokra, akikre büszkék vagyunk, akik példát adhatnak a jelen és a jövő nemzedékének. Az egyesület által készíttetett Móra Ferenc-emléktábla hirdeti a Móra-kultuszt Beregszászon

2007-ben Móra István-emléktáblát helyeztek el a tanító-költő budapesti lakásának falán

valamint Kiskunfélegyházán a Constantinum Intézmény falán, majd 2008-ban Móra-emléktábla került Felsőlövőre.

Kiskunfélegyházán a Daru utca 9-es számú házon emlékeztet az egyesület emléktáblája Móra Ferencre. 2010-ben a kiskunfélegyházi Sarlós Boldogasszony-templomban Móra Ferenc első közszereplésének helyszínét örökítették meg emléktáblával. Hasonlóan intenzív a Petőfi-kultusz ápolása. 2010-ben a Tarjányi család kezdeményezte a burgerlandi Sásonyban Petőfi-emléktábla elhelyezését

és dr. Tarjányi József felajánlásából Kiskunfélegyházára a Petőfi-házba került Kugler Ferenc szobrász Petőfit ábrázoló mellszobra. 2012-ben szintén dr. Tarjányi József javasolta, hogy Petőfi Sándor Szülőföldemen című költeményének első versszakát több nyelvre lefordítva emléktábla örökítse meg. 2013-ban négy képeslapot adott ki az egyesület a helyi Petőfi-emlékekről, s ugyanez évben – Kapus Béláné kezdeményezésére – egyesületünk emléktáblát állított Sátoraljaújhelyen Cserép József klasszikafilológus Petőfi-kutató tiszteletére.

Kállainé Vereb Mária javaslatára díszpolgárunk, Pásztor Ferenc Petőfi-kutató tiszteletére a kiskunfélegyházi szülőházán elhelyezett tábla hívja fel a figyelmet. Egyesületünk emléktáblával tiszteleg Seres József parasztgazda, a „félegyházi mesekirály” hagyományőrző tevékenysége előtt. A tábla elhelyezését dr. Péter László indítványozta. 2015-ben avattuk fel Herman Ottó emléktábláját, a figyelem felkeltését a helyi madárbarátok karizmatikus egyéniségének, Meizl Ferencnek köszönjük. 

Az egyesület közösségét mindenkor a nyitottság jellemezte, a Kapus Béláné által kezdeményezett Reményi Ede-díjjal egyesületünk évente kitünteti az arra érdemes kiskunfélegyházi ifjú zenei tehetséget. A magunk értékei mellett megbecsüléssel fordultunk mások értékei, hagyományai felé. Több alkalommal fogadtuk a korondi Hazanéző folyóirat munkatársait.

Ambrus Lajos író tiszteletbeli tagunk. Munkakapcsolatot alakítottunk ki a vajdasági Móra István Művelődési Egyesülettel. Időszakonként együttműködő kapcsolatunk volt megyei és országos civil szervezetekkel: a Dugonics Társasággal, a Kossuth Szövetséggel, a Petőfi Sándor Társasággal a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Bács Kiskun Megyei Tagozatával. A legrégebbi folyamatosan aktív kapcsolatnak tekinthetjük a Megyei Honismereti Szövetséggel kialakult együttműködést.

Egyesületünk szervezeti életén túlterjedt a rendezvények sora, akár a tagság körében a Petőfi Sándor Városi Könyvtárban, akár más intézményekkel – Kiskun Múzeummal és Baráti Körével, Móra Ferenc Művelődési Központtal, iskolákkal, Kiskunfélegyháza Önkormányzatával – közös rendezésben valósultak meg.  A Móra Ferenc Közművelődési Egyesület kezdeményezésére 2000–2017-ig az érdeklődők 33 könyvbemutatón ismerkedhettek a Kiskunfélegyházán élő, a városhoz kötődő vagy alkotásuk témájával városunkhoz kapcsolódó szerzők műveivel.  Örvendetes, hogy a bemutatott kötetek között számos egyesületi kiadásút találunk.  A helytörténeti kiadványok – Kapus Béláné szervező tevékenységének, aktív közreműködésének köszönhetően – az irodalmi szekció műhelyében, a tagok írásaiból születtek.

A szekciótagok alkotó tevékenységét színvonalas írásbeliségük mellett a közönséget vonzó előadásaikon is megismerhettük. Ez a komplex ismeretterjesztő tevékenység megvalósítja néhai elnökünk, Fekete János elképzelését, kimondhatjuk, egyesületünknek van műhelymunkára is alkalmas csoportja. 

Köszönhetően a tagság, az önkormányzat, és nem utolsó sorban a Petőfi Sándor Városi Könyvtár pártoló mecenatúrájának népes helyi írói és előadói gárda gondoskodik történelmünk, irodalmi, művészeti, tudományos életünk megismertetéséről, az új eredmények népszerűsítéséről. Az ismeretterjesztésen túlmutató előadások sokszor városi rendezvények részei, generálói. Városi szinten fejti ki hatását az éves rendszerességgel megszervezett Himnusz-mondó verseny, mely a magyar kultúra napjához kapcsolódik. Évente megszervezi egyesületünk az évfordulós megemlékezéseket, bekapcsolódik a városi ünnepségek szervezésébe a Városalapítók Napja mindenkor kiemelt ünnepe tagságunknak.  Az összefogás és folytonosság jelképe is lehetne a Tavaszi virágünnep. A minden évben várt esemény szervezési munkáját átvette a Móra Ferenc Művelődési Központ, de a lebonyolításában mi is közreműködünk. A virágünnepen kertészek, nézők és vásárlók sokasága gyönyörködhet a virágokban és örvendhet a természet megújulásának, a rendezvény felhívja a figyelmet virágos Kiskunfélegyházánk még szebbé varázsolására. Tagjaink nem feledkeznek meg azokról sem, akik már nincsenek közöttünk. Ősszel, a Kiskun Múzeummal és Baráti Körével  közösen szervezett temetőkerti séták szolgálnak az emlékezet ébren tartására. Az értékőrzést elősegítendő egyesületünk ösztönzője vagy részese a különféle emlékévek, emléknapok lebonyolításának. Közülük csupán néhányat említek: Móra-emlékév, Falu Tamás-emlékév, Szántó Piroska-emlékév, Holló László-emlékév, Móra Márton-emléknap, Móra István-emléknap és sorolhatnánk a kiemelt figyelmet generáló emlékéveket, emlékesteket, a nagyjainkat méltató előadásokat.

Tagságunk elhivatottsága a szervezett kirándulásokon is megmutatkozik.

Vidám országjárásainkon meglátogattuk megyénk Petőfi-emlékhelyeit. Kunszentmiklóson megnéztük a Petőfi-gyűjteményt, többször küldtünk delegációt a fehéregyházi,

a kiskőrösi Petőfi-ünnepségekre. 2007-ben ott voltunk egyesületi tagunk, Szűts Tamás szobrászművész egész alakos Petőfi-szobrának avatásán, de ellátogattunk a vajdasági Móra-emlékhelyekre is.

Három évtized már tekintélyes múlt az egyesület életében. Ünnepre készülünk, mert van mit ünnepelni. Évtizedenként elkészültek az egyesületi életet áttekintő kiadványok, jelen méltatás ezért az utolsó évtizedre koncentrált. Mégis, ha visszatekintünk az elmúlt harminc esztendőre, kirajzolódik előttünk az a nagy ívű pálya, amin egyesületünk végighaladt.

Alapszabályunk szellemében hittel, szívvel-lélekkel és összefogással igyekeztünk széles körben megismertetni hagyományainkat, gyarapítani Kiskunfélegyháza kulturális életét. Örömünk nem lehet teljes anélkül, hogy ne gondolnánk hálával az alapítókra és minden támogatóra, hiszen nélkülük baráti társasággá kovácsolódott közösségünk nem ünnepelhetne.

Élve a köszöntés lehetőségével, szívből kívánom, hogy a Móra Ferenc Közművelődési Egyesület még sok évtizeden át tevékeny részese lehessen Kiskunfélegyháza kulturális életének.

A kiskunfélegyházi székhelyű Móra Ferenc Közművelődési Egyesület elődje még 1906-ban alakult meg Félegyházán. Hivatalos neve Kiskunfélegyházi Közművelődési Egyesület, s ugyanilyen néven alakult újjá 1988. június 6-án.

Megalakulása óta fontos szerepet tölt be a város kulturális életében, céljainak megfelelően jelenléte a közművelődés minden fontos színterén formálója a helyi kultúrának.

Elsődleges működési területe ugyan a város és környéke, de sokrétű tevékenységének eredményei, valamint regionális, országos és határon túli kapcsolatai az egyenrangú kultúrák együttműködésének szellemében szolgálják a művelődés ügyét.

Tevékenységének akkor megfogalmazott céljai ma is helytállóak: a város történelmi és kulturális hagyományainak ápolása – a helyi közművelődési tevékenység erősítése, hiánypótló szerep betöltése – irodalmi-művészeti próbálkozások kezdeményezése, felkarolása és támogatása – kapcsolattartás a határon túli kulturális egyesületekkel (Korond, Beregszász, Fehéregyháza, Kikinda). Az egyesület nemcsak helyi, hanem regionális, országos szinten is ápolja többek között Falu Tamás, Haubner Károly, Holló Lajos, Holló László, Horváth Zoltán, Kossuth Lajos, Mezősi Károly, Móra Ferenc, Móra István, Petőfi Sándor, Szalay Gyula kultuszát.

A célok megvalósítása érdekében irodalmi esteket, helytörténeti és történelmi előadásokat, konferenciákat, versenyeket szervez; kiállításokat rendez; pályázatokat hirdet meg; éremsorozatot ad ki (Szabó József őrnagy, Mezősi Károly Petőfi-kutató, Évfordulós- és Móra-bronzérmék); kiadványokat jelentet meg (Mezősi Károly,  Móra István, Fekete János élete és munkássága; Móra-emlékek Kiskunfélegyházán; Kossuth-képeslap; Móra-képeslap; Kiskunfélegyháza díszpolgárai; Huszka József élete; Falu Tamás-emlékfüzet, Petőfi emlékezete Kiskunfélegyházán, Petőfi-séta és Móra-séta Kiskunfélegyházán), emléktábla-avatás.

Elnöke: Laczkóné dr. Szabó Klára ny. iskolaigazgató. Tagjainak száma  közel 160 fő.

Története során 1993-ban vette fel Móra Ferenc nevét azzal a céllal, hogy még nagyobb hangsúlyt helyezzen a Móra-hagyományok ápolására, a Móra családdal való kapcsolattartásra.

Közreműködött az 1993-ban megnyílt Petőfi Emlékszoba létrehozásában.

Az önkormányzatnál kezdeményezte 1994-ben, 1999-ben és 2003-ban a Móra-emlékévvé, 2005-ben a Falu Tamás-emlékévvé, 2007-ben a Petőfi-emlékévvé  nyilvánítást, valamint közreműködött az év programjainak megszervezésében, lebonyolításában.

Nevéhez fűződnek többek között  az óvodás korosztály számára szervezett Móra-mese-dramatizálási találkozók, az általános iskolásoknak meghirdetett Móra-képzőművészeti pályázatok és mesemondó versenyek, a Móra-konferenciák megrendezése, a két Móra testvér, Ferenc és István emlékének együtt ünneplése. Móra-emléktáblát avatott 2006-ban Beregszászon és 2007-ben  Budapesten – Móra István halálának 50. évfordulója tiszteletére.

Bemutatkozásra hívja meg határon túli települések íróit, alkotóiknak kiállításokat rendez, saját tagjai számára kirándulásokat szervez.

Tevékenységének sokoldalúvá tétele érdekében szekciókat (irodalmi, városvédő, helyismereti) működtet.

Tagjait a Hírlevél útján és a www.morafke.hu honlapon tájékoztatja.

Együttműködik a Petőfi-, a Katona József- és a Dugonics Társasággal, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Bács-Kiskun Megyei Tagozatával.

2008-ban és 2009-ben, a Petőfi- és Móra-évben, amikor Petőfi Sándor születésének 185., Móra Ferenc születésének 130., Móra István születésének 145. évfordulójára emlékeztünk, még számos más, időszerű rendezvény kínált nagyszerű alkalmat a Petőfi- és Móra-tisztelőknek, hogy a rendezvényeken tiszteletüket, szeretetüket és ragaszkodásukat fejezzék ki Petőfi és Móra Ferenc személye és életműve iránt.

Az egyesület városvédő szekciója nevéhez kötődik az értékesítéssel egybekötött dísznövény- és virágkertészeti bemutató, a Tavaszi virágünnep, amelyet hagyományteremtő céllal először 2009-ben rendezett meg.

2010-ben kiemelt figyelmet fordítottunk Solti Károly énekművész emlékének ápolására, a Jókai-évforduló jegyében mese- és prózamondó pályázatot írtunk ki.

Októberben alapító elnökünkre, Fekete Pálra  anyanyelvi versennyel és felsőtemetői sírjánál koszorúzási ünnepség szervezésével emlékeztünk.

Új kezdeményezésünk a helytörténeti fórum, amelyet a magyar tudomány napja alkalmából november 12-én, a Kiskun Múzeumban tartottunk.

2010 novemberében megújult honlapunk, ajánljuk, látogassák meg, s tájékozódjanak szervezetünk munkájáról!