Kulturális hagyományok erősítése
A közösségek összetartozásának fontos eleme, hogy legyenek hagyományai, melyek csak rá jellemzőek, s ezeket a hagyományokat rendszerességgel erősítik. Ilyen kulturális hagyományokat igyekeztünk az egyesületen belül elindítani és erősíteni.
Himnusz-mondó verseny
2004-ben rendeztük meg először a magyar kultúra napjához (január 22.), a Himnusz születésnapjához kapcsolódóan, egyik évben az általános iskolásoknak, másik évben a középiskolásoknak. Nemzeti himnuszunk mellett egy szabadon választott verssel készültek a fiatalok az alkalomra az aktuális évfordulóhoz kapcsolódóan.
Reményi Ede-díj alapítása
A díjat 2007-ben alapította egyesületünk vezetősége az 1867-es Petőfi-emléktábla leleplezésének 140. évfordulójára. Az elismerést évente a zeneiskola tanárai által javasolt legtehetségesebb vonós növendék kaphatja meg.
Névadónk, Móra Ferenc emlékének ápolása
Egyesületünk 1993-ban vette fel Móra Ferenc nevét, s ettől kezdve sok, Móra Ferenc nevéhez kapcsolódó hagyományt indítottunk el, s azóta is erősítjük azokat.
- Február 8-án, az író halálának napján – emlékezve névadónkra – felolvasásokat tartunk Móra Ferenc műveiből (általános iskolások, civil szervezetek).
- Minden évben valamelyik korcsoportnak pályázatot írunk ki illusztráció készítésére Móra-művekhez.
- Előadások keretében emlékeztünk Móra tanáraira, figyelemmel kísérjük az évfordulókat, virágot viszünk sírjukra, ápoljuk, rendben tartatjuk azokat.
- Jártunk a szegedi Móra-sírnál, koszorúztunk Csókán, Móra első ásatási helyén.
- Bekapcsolódunk a városi koszorúzási ünnepségekbe: február 8-án a Daru utcai szobornál és a Móra téri Móra-szobornál, júl. 19-én a szülőháznál koszorúzunk.
- Emlékezetes, felejthetetlen nap számunkra a 2014. május 17-i Móra-leszármazottak találkozója, ahol hat generáció képviseltette magát. S ami felejthetetlen, pótolhatatlan értéke a napnak: itt volt közöttünk Móra Ferenc unokája, Kovács Györgyné Vészits Márta (Mötyő) (1932-2018), aki még arra is vállalkozott, hogy szól nagyapjáról, Móra Ferencről, a mórai örökségről. Több évfordulón Vészits Andrea, Móra Ferenc dédunokája képviselte a családot aktív résztvevőjeként rendezvényeinknek.
- Sok előadás elhangzott a Hattyúházban Móra Ferenc munkásságáról.
Hagyománnyá tettük városunkban, hogy egyre többször emlékezzünk együtt a két Mórára: Ferencre és bátyjára, Istvánra. Megérdemli Móra István, hogy az ő emlékét is ápoljuk. „A hazafias költészetben is, mint a szerelmi és idillikus hangú, meleg családi érzéseket kifejező lírában Ferenc előtt járt az ő nagyon tisztelt és szeretett költő bátyja, István.” 1954-ben Illyés Gyula írta róla: „Egy méltatlanul nem emlegetett, derék magyar tollforgató.” Városunkban már az 1900-as évek vége felé történtek törekvések arra, hogy a két Mórára együtt emlékezzünk.
Mi az egyesületben felerősítettük ezeket a törekvéseket a kerek évfordulókhoz, az emlékévekhez, emléknapokhoz kapcsolódóan. Többször jártunk Budapesten Móra István sírjánál.
2014. október 24-én ellátogattunk Kevibe, ahol Móra István tanított. Felvettük a kapcsolatot az ottani Móra István Művelődési Egyesülettel. A kapcsolat máig élő, kölcsönös programokkal. A megemlékezések sorába tartozik még Móra László munkássága is, aki ugyan nem városunkban élt, de a nagyszülőknél a nyarakat itt töltötte, s több verse őrzi ennek emlékét. A Móra László válogatott írásai című, Kapus Béláné által összeállított kötetet könyvtárunkban mutattuk be.
A Petőfi-évfordulók kapcsán egész napos felolvasást tartunk a könyvtárral közösen, és részt veszünk a koszorúzási ünnepségeken. Egyesületünk is több határon túli Petőfi-emlékhellyel tartja a kapcsolatot (Fehéregyháza, Koltó).
Hagyományosak a különböző kulturális rendezvények: szavalóverseny, rajzpályázat, emlékezés a félegyházi Petőfi-kutatókra, kiemelten dr. Mezősi Károlyra. Az ő munkásságuknak állítanak emléket a Petőfi nyomában jártak és Töredékek Pásztor Ferenc életéből című kiadványaink s az általunk kezdeményezett Templomkerti emlékút Petőfi-kutatóink emlékére.
Készülünk a 2022-es év Petőfi-programjaira, találkozót szervezünk megyénk Petőfi nevét viselő iskoláinak, valamint az erdélyi Koltó és Segesvár diákjainak november 12-re.
Visszatekintve, kronológiai sorrendben felidézzük e hagyományápoló tevékenység fontosabb állomásait.
Találkozók, konferenciák, emléknapok, emlékülések
Az egyesület életében, munkájában mindig fontos szerepet játszottak a konferenciák, emlékülések, emléknapok. Néhány kiemelt példa erre:
1989. október 24.
Móra István-emléknap
Egyesületünk és a Kiskun Múzeum Móra István költő születése 125. évfordulója alkalmából október 24-én emléktáblát avatott az író szülőházának színhelyén. Avató beszédet dr. Péter László irodalomtörténész mondott, majd a Hazafias Népfront székházában dr. Fazekas István, a Kiskun Múzeum igazgatója emlékezett Móra Istvánra.
1993. augusztus 19.
Petőfi Emlékhelyek X. országos találkozója
alkalmából a városházán előadások hangzottak el Fekete Sándor irodalomtörténésztől, Gábos Dezsőtől, a fehéregyházi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület tagjától és Juhász Istvántól, a Móra Gimnázium tanárától. Délután megnyitották a Petőfi-emlékszobát. Évfordulós érmet adott ki az egyesület.
1993. december 9.
A Móra-név felvétele
Fekete János javaslatára ünnepi közgyűlésen vette fel az egyesület Móra Ferenc nevét. Beszámolóikkal, előadásaikkal közreműködtek: Fekete János, Kállainé Vereb Mária és dr. Fazekas István. Ficsór József polgármester méltatta az egyesület tevékenységét, melyről elismeréssel szólt.
1994. október 24-25.
Móra-emléknapok
Egyesületünk, a városi önkormányzat, a Kiskun Múzeum és a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Bács-Kiskun megyei tagozata Móra Ferenc író születésének 115., Móra István író születése 130. évfordulója tiszteletére Móra-emléknapokat rendezett városunkban. A délelőtt folyamán koszorúzás volt Móra Márton sírjánál, Móra István emléktáblájánál, a Daru utcai Móra-szobornál és a Móra Emlékháznál. Ugyanebben az időben országos Móra-prózamondó versenyre került sor a Móra Gimnáziumban. Október 25-én a városháza dísztermében Móra-konferencia zajlott. Fekete Pál egyesületi elnök megnyitó szavait követően dr. Péter László egyetemi tanár elnöki bevezetője hangzott el. Előadók voltak többek között: dr. Czine Mihály egyetemi tanár, Fekete János helytörténész, dr. Fazekas István múzeumigazgató, dr. Péter László, dr. Kürti Béla, Tripolszky Géza ny. zentai múzeumigazgató, Ambrus Lajos középiskolai tanár, a korondi Hazanéző c. folyóirat főszerkesztője. Az emléknapok fő szervezője: Fekete Pál, dr. Fazekas István, Kállainé Vereb Mária.
1998. június 5.
Ünnepi közgyűlés a megalakulás 10. évfordulója alkalmából
Az egyesület 10 éves történetét bemutató kiállítást Urbán Miklósné állította össze, bemutatta Kállainé Vereb Mária. A közgyűlésen emléklapok, emlékplakettek átadására is sor került.
1999. július 19.
Móra-emléknapok
Móra Ferenc születésének 120. évfordulóján Szegeden és Kiskunfélegyházán megrendezett programsorozat egyik szervezője egyesületünk volt. (Az alkalom Szeged és Kiskunfélegyháza városa, valamint a Dugonics Társaság és a Móra Ferenc Közművelődési Egyesület közös programsorozata volt.)
1999. szeptember 23.
Móra-konferencia
Móra Ferenc születésének 120. évfordulója alkalmából – közösen a Múzeum Baráti Körével.
2001. július 4. Mezősi Károlyra, Félegyháza tudós tanárára koszorúzási ünnepséggel és emléküléssel emlékeztünk halálának 30. évfordulóján. A Petőfi Sándor Gépészeti Szakközépiskola, a Mezősi Károly Honvéd Kulturális Egyesület és a Városi Önkormányzat közös rendezvényén dr. Ratzky Rita irodalomtörténész és Fekete János helytörténész közösen méltatták sokrétű és gazdag tevékenységét.
2003. május 15. a TEMI Szakmaközi Művelődési Házban megrendeztük alkotó tagjaink kiállítását, amelyet dr. Losonci Miklós művészettörténész nyitott meg.
2004. október 21.
Móra István-emléknap
Koszorúzás a szülőháznál. Ünnepi beszédet mondott Urbán Miklósné. A könyvtárban bemutattuk a Móra-emlékek Kiskunfélegyházán c. kiadványunkat (szerk.: Kapus Béláné).
2005. július 19.
Móra Ferenc-emléknap
Vészits Andrea Anzix a búzamezőkről című filmjének bemutatója. Koszorúzás a Móra téri Móra-szobornál.
2007. május 10.
„Volt egyszer egy dalárda”
Emlékest a 100 éve alakult Kiskunfélegyházi Daloskör emlékére. Megemlékezést tartott Kapus Béla karnagy. Az alkalmi dalárda Haubner-dalokat adott elő, majd megtekintettük a Dokumentumok a Daloskör történetéből című kiállítást.
2007. június 12-13.
Móra István-emléknapok
Emlékezés a költőre halálának 50. évfordulóján szülőházánál Kállainé Vereb Mária emlékbeszédével. Emléktáblát avattunk a költő budapesti lakásának falán. Avatóbeszédet mondott dr. Péter László irodalomtörténész.
2007. október 11-13.
Petőfi-Reményi-emléknapok
Petőfi és Reményi kapcsolatáról Kapus Béláné tartott előadást a Hattyúházban. Közreműködött Hegyesi Judit (hegedű). Az előadást követően a Petőfi-emlékháznál Kisné Juhász Ilona és volt tanítványai megelevenítették az 1867-es táblaavatási ünnepséget.
2008. június 6.
Ünnepi közgyűlés
20 éve alakult meg a Móra Ferenc Közművelődési Egyesület
Emlékérem-díjakat adtunk át az irodalmi szekció tagjainak. Kapus Béláné kezdeményezésére Reményi Ede-díjat kapott Hegyesi Judit zeneiskolai tanár. A kalocsai Piros Rózsa Néptáncegyüttes gálaműsorral ajándékozta meg egyesületünket (Szervező: Laczkóné dr. Szabó Klára elnök).
2011. július 4.
Mezősi Károly-emléknap
Megkoszorúztuk az Alsótemetőben Petőfi- és Móra-kutatónk síremlékét halálának 40. évfordulóján. A templomkertben felavattuk a domborművét, majd részt vettünk a tiszteletére rendezett emlékülésen. Az egyik előadó tiszteletbeli tagunk, Kapus Béla volt.
2012. március 7.
Holló László-emléknap
Koszorúzás, megemlékezés a Móra Ferenc Gimnáziumban, majd Holló László szülőházánál. A Kiskun Múzeumban tartott emlékülésen, a Holló-díjak átadásán tagjaink is részt vettek. A szervezésben egyesületünk is tevékenykedett.
2012. május 18.
A Móra Ferenc Emlékház átadása
Ünnepélyes keretek között átadták a felújított Móra Ferenc Emlékházat, melyen részt vett Vészits Andrea, Jenesné Móra Zsuzsa és Farkas Béla. Képviseltettük egyesületünket az átadáson, koszorúztunk.
2012. december 31.
Petőfi-emléknap
A költő születésének 190. évfordulója alkalmából került sor dr. Porst Kálmán Petőfi-kutató domborművének felavatására az Ótemplom kertjében. Avató beszédet mondott Kapus Béláné. A program a Hattyúházban folytatódott, ahol dr. Tarjányi József Petőfi Sándor gyermekévei címmel tartott előadást.
2013. június 28-29.
Emlékkirándulás
Északkelet-Magyarországra
Sátoraljaújhelyen, a gimnázium falán elhelyeztük dr. Cserép József félegyházi születésű Petőfi-kutató, egykori tanuló emléktábláját. Az avatóbeszédet Kapus Béláné, az egyesület elnökhelyettese tartotta. Megnéztük a híres sárospataki könyvtárat, ahol az intézmény vezetője, Cserép József dédunokája kalauzolt bennünket. Több emlékhelyet is meglátogattunk.
Kiskunfélegyháza Város Önkormányzata a 2013-2014-es évet Móra emlékévvé nyilvánította.
Miután 2013-ra elkészült a Móra-családfa (Kapus Béláné, Kiss Gábor), új távlatok nyíltak a Móra-programok előtt. Még abban az évben fontos évfordulója volt az 1858-ban Jászberényből Félegyházára érkező Móra Mártonnak, aki 1861-ben itt alapított családot. Ő Móra István, Móra Ferenc és Móra Julianna édesapja, a félegyházi Móra család alapítója. Az ő halálának 100. évfordulójára emlékezni hívtuk össze a család azon tagjait, akik akkor elérhetőek voltak (26 fő jelent meg).
2013. július 20.
Móra Márton-emléknap
Móra Ferenc szülőházánál emlékműsor hangzott el, majd a családtagok bemutatása, köszöntése után a temetőben Móra Mártonra emlékeztünk sírjánál (Vészits Andrea és Kapus Béláné). Az akkor ültetett tujafa őrzi a nap emlékét.
A Kiskun Múzeum udvarának hűs árnyékában meghallgattuk Szörényi László irodalomtörténész előadását a Mórákról, majd a „remekes szűcs” emlékére készült szűcskiállítást tekinthettük meg.
2013. szeptember 20.
Petőfi-kiállítás nyílt
A Petőfi Emlékházban megnyílt a „Petőfi nyomában jártak” című kiállítás. Köszöntőt Kállainé Vereb Mária, az egyesület ügyvezető elnöke mondott. A Petőfi-kutatókról az egyesület elnökhelyettese, Kapus Béláné emlékezett meg.
2013. október 5.
Fekete János-emlékülés halálának 5. évfordulóján
A Felsőtemetőben Laczkóné dr. Szabó Klára, Fekete János domborművénél Tóth Gyuláné mondott avatóbeszédet, a Petőfi-kutatók emlékszobáját a Petőfi Emlékházban Mészáros Márta mutatta be. A városháza dísztermében az emlékülést Kállainé Vereb Mária vezette. Előadók voltak: dr. H. Tóth Tibor nyelvész, egyetemi docens, Kőfalviné Ónodi Márta levéltáros és Mészáros Márta múzeumigazgató.
2014. február 6-7.
Móra Ferenc-emléknapok
Az író Daru utcai szobránál Juhász István tanár néhány mondattal méltatta a város szülöttjének munkásságát, majd a Hattyúházban dr. Szörényi László irodalomtörténész az író életművéről tartott előadást. Ünnepi műsorral készültek a Constantinum Intézmény tanulói. Az emléknap részeként Móra Ferenc-emlékverseny, felolvasónap zajlott az általános iskolák tanulóinak részvételével. Rajzpályázatot hirdettünk az író műveihez. Vendég volt: Vészits Andrea.
2014. március 27.
Móra-emlékest
Az Akik a mórai talentumból örököltek című könyv bemutatója. A kötet 18 Móra családtag rövid élettörténetének bemutatása. A Móra családot Kelemen László, Kelemenné Tolnai Judit, Vészits Andrea és Jenesné Móra Zsuzsa képviselték.
A Mórák I. találkozójára 2014. május 17-én került sor több helyszínen. A családból 47 fő jelent meg. A program a Móra Ferenc Művelődési Központban kezdődött, itt hangzott el a Móra Ferenc Gimnázium műsora István és Ferenc életéről.
2014. október 3.
Emlékülés és kiállítás
a Kiskun Múzeumban A sokoldalú Móra címmel. Helyi előadóink Mindák József, Kőfalviné Ónodi Márta és Mészáros Márta voltak. A vendég előadók a szegedi múzeumból érkeztek. A programot Kapus Béláné vezette.
Ünnepi mise a Móra családért a Mórák templomában, az Ótemplomban (Sarlós Boldogasszony-templom). A misét Bábel Balázs kalocsai érsek celebrálta.
A Constantinum Intézményben, a Mórák egykori iskolaépületében került sor a Móra-tanterem felavatására, majd az ebéd előtt meghallgattuk Klára nővér két versét.
A találkozó a Hattyúházban folytatódott, ahol gyertyát gyújtottunk a család halottai emlékére, és köszöntöttük a jelen lévő családtagokat. Jelen volt Vészits Márta (Mötyő), Móra Ferenc unokája és Vészits Andrea dédunoka is. Móra István családját 45 fő képviselte.
Átadtuk a családtagoknak az Akik a mórai talentumból örököltek című, a jubileumra készült kötetet s az emlékérmeket.
Felejthetetlen nap volt. Olyan szerteágazó a Mórák családfája, hogy sokan itt, Kiskunfélegyházán találkoztak egymással először.
2014. október 23.
Móra István-emléknap
A könyvtári gyülekezés után a Constantinum Intézmény falán Móra István-emléktáblát avattunk egykori iskolájának falán, majd megkoszorúztuk a költő szülőházát.
Az emléknapot délután a Hattyúházban folytattuk. Itt kapták meg tőlünk a család tagjai a Versek című Móra István-kötet reprint kiadását.
A jelenlévők megtekinthették a Móra család régi fotóiból, emléktárgyaiból összeállított kiállítást.
A Móra-év 2014. november 27-én zárult a Hattyúházban Móra László-emlékesttel, melynek vendége és előadója Szörényi László irodalomtörténész volt. (Móra László költő Móra István fia.) A verseket Kapus Béláné tolmácsolta.
A Móra család tagjainak képviseletében Vészits Andrea és Kelemenné Tolnai Judit köszönték meg a Móra-év programjait, a találkozók szervezését.
Még 2014. december 29-én részt vettünk Móra László emléktáblájának avatásán egykori iskolájánál Budapesten, s ezzel az utóprogrammal végleg lezárult az ünnepi év.
2015. április 23.
Solti Károly-emléknap
Szülőházánál koszorúzással emlékeztünk. A Hattyúházban Kapus Béláné előadása hangzott el a „magyarnóta koronázatlan királyáról” élő zenével és hangfelvételekkel. Vendégünk volt: Pintér Györgyi, Solti Károly özvegye.
2015. június 22.
Értéktár-fórum
az egyesület szervezésében, Fekete Beatrix elnökhelyettes vezetésével. A fórumon részt vettek a környék kistelepüléseinek képviselői is.
2015. szeptember 24.
Tulit Péter-emlékest
A 110 éve született neves testnevelő tanárra, Tulit Péterre emlékeztünk a Hattyúházban. Szervezte Kapus Béláné. A beszélgetést vezette Hájas Sándor. Résztvevők: egykori tanítványok, kollégák, tisztelők.
2016. május 27.
Kirándulás a Vajdaságban
A Móra Ferenc Társaság kezdeményezésére a Móra Ferenc Közművelődési Egyesülettel közös szervezésben kirándulást szerveztünk a Vajdaságba Mórák nyomában jelszóval (Zenta, Csóka, Kevi).
2016. november 9-11.
Falu Tamás-emléknapok
Szavalóversenyt rendeztünk a költő tiszteletére, majd megemlékezést tartottunk a szülőházánál. Szavalóversenyen vettünk részt Ócsán szép eredményekkel. Koszorúztunk városunk szülöttje sírjánál (Kállainé Vereb Mária, Kapus Béláné).
2017. május 29.
Móra István-emléknapok
Koszorúztunk szülőházánál Félegyházán, majd az óbudai sírnál Kapus Béláné tartott megemlékezést. Közreműködött Gulyás László, Kállainé Vereb Mária, Mrázné Rádi Mária, Mészáros Márta. Együtt emlékeztünk a Móra család tagjaival .
2018. június 8-án tartottuk a 30 éves jubileumi közgyűlésünket.
Az ünnepi közgyűlésen 2018. június 8-án tisztelettel emlékeztünk alapító tagjainkra, a még élők, köztünk lévők munkáját emlékéremmel köszöntük meg.
Kegyelettel, köszönettel emlékeztünk elhunyt elnökeinkre: Fekete Pál alapító elnökre, dr. Fazekas Istvánra és Fekete Jánosra, s elhunyt örökös tiszteletbeli elnökhelyettesünkre, Héjjas Istvánra.
Az évforduló jó alkalom volt arra, mint ahogy a 30 év alatt többször is, hogy alkotó tagjaink egyéni, illetve gyűjteményes kiállítással vagy beszélgetés formájában, előadások tartásával ismételten bemutatkozhassanak.
Emlékkönyvet készítettünk a 30. évfordulóra az elmúlt 10 évről, melyet ünnepi közgyűlésünkön mutattunk be, s megajándékoztuk vele tagtársainkat. A legaktívabb tagjainknak emlékéremmel köszöntük meg munkájukat.
2019 ismét Móra-emlékév volt városunkban.
2019. május 11-én került sor a Móra iskolák találkozójára, melyen 6 iskola vett részt. Az előzetesen elkészült bemutatkozó cd-jüket a zsűri értékelte, s május 11-én a városháza dísztermében találkoztunk a csapatokkal, ahol Rosta Ferenc alpolgármester köszöntötte a megjelenteket.
A Constantinum Intézmény Móra Ferenc Általános Iskolájában díjkiosztással folytatódott a program, itt került sor a legjobb videók díjazására, bemutatására.
Délután Móra Ferenc szülőházát tekintették meg a vendégcsapatok és a vendéglátó iskola.
Az iskolában játékos vetélkedők zárták a napot.
Végül 2019. október 26-án Móra István-emléknap zárta az emlékévet.
Móra István szülőházánál koszorúztunk. Kállainé Vereb Mária köszöntötte a megjelenteket.
A program emléküléssel folytatódott a városházán. Az elhangzott előadások:
Mészáros Márta: Jeles napok (Móra István).
Pejin Attila (Zenta): Mórák a Vajdaságban.
Kapus Béláné: Félegyháza és Móra István.
Homa-Móra Éva: Ének a búzamezőkről (Móra Ferenc).
Délután Móra Márton sírját koszorúztuk meg, majd a Hattyúházban került sor a Mórák II. találkozójára, amire műsorral készültek a keviek, majd gyertyát gyújtottunk a család halottainak emlékére.
Átadtuk új könyvünket, a Versek II. címűt, egy válogatást Móra István meg nem jelent verseiből. A Móra-versekhez készült illusztrációkból minden családtag kapott ajándékba. A rendezvény végén jeleztük, hogy 5 év múlva, 2024-ben megrendezzük a III. Móra-találkozót.
Kiskunfélegyháza, 2022.
Kapus Béláné elnök
Jeles félegyháziak kultuszának ápolása
Jeles félegyháziak kultuszának ápolása
A Móra Ferenc Közművelődési Egyesület különösen nagy gondot fordít a Kiskunfélegyházán született vagy városunkhoz kötődő jeles személyek emlékének, kultuszának ápolására. Vannak olyan híres félegyháziak, akik országosan, sőt határainkon túl is ismertek, míg mások a szűkebb környezetünknek, a helyi közösség számára fontosak. Sokukról rendszeresen, évente akár több alkalommal, több formában is megemlékezünk, például szülőházuknál, vagy sírjuknál, szobruknál. Felolvasást, előadást tartunk, esetleg könyvet adunk ki műveikből. Vannak olyan személyek is, akikről csak időnként, valamilyen különleges, jeles dátum alkalmával emlékezik meg egyesületünk, városunk. Élettörténeteik részletesen megtalálhatók az egyesületünk gondozásában megjelent kiadványokban, a helyi Tourinform Iroda honlapján vagy egyéb helytörténeti könyvekben.
Kiskunfélegyháza jeles polgárai, akikre rendszeresen emlékezünk:
Falu Tamás (1881-1977)
Költő, jogász, író, újságíró. Költemények címen 1900-ban publikálta első verseskötetét, első regénye, a Hajnali mise 1905-ben jelent meg; ezeket még Balassa Lajos néven jegyezte. 1914-től 1940-ig az Új időkben is publikált, 1920 és 1935 között állandó munkatársa volt a Nyugat című folyóiratnak. Napilapokban is megjelentek írásai, például tárcáit a Pesti Hírlap közölte vasárnaponként. 1924-ben Ócsára került közjegyzőnek. Ócsa és egyesületünk között több évtizedes kapcsolat van személyének köszönhetően. Eleven emlékéről rajzpályázatok, szavalóversenyek, megemlékezések gondoskodnak, két emléktáblája is megtalálható városunkban.
Fazekas Ágnes Blandina (1897-1981)
Nagy múltú félegyházi családi gyermeke volt, elvégezte a tanítóképzőt, majd 1918-ban szerzetesi ruhát öltött. Szülővárosába visszatérve tanított, majd iskolaigazgató, házfőnök lett. Vezetése alatt, 1938-ban, új iskolatípus jött létre elsőként az országban: az érettségit adó mezőgazdasági leány középiskola. Sírjánál rendszeresen felidézzük érdemeit, emléktáblát állíttattunk tiszteletére.
Fekete János (1924-2008)
Pedagógus, helytörténész, 1959-től rendszeresen publikált a Félegyházi Közlönyben, az Etnográphiában, Cumániában, a megyei levéltár évkönyveiben. Értékes kutatásokat tárt az olvasók elé, mások mellett Móra Istvánról, Móra Ferencről, Kossuth Lajosról, Petőfi családjáról, városunk településfejlődéséről, utcaneveiről. Alapítótagja, névadója, elnöke volt egyesületünknek. Számos módon emlékezünk rá évről évre, például összegyűjtött cikkeit kiadta egyesületünk könyv formájában.
Fekete Pál (1939-1995)
Magyar-történelem szakos tanár, országgyűlési képviselő, helytörténeti kutató, írt történelemtankönyvet is. A Petőfi- és a Móra kultusz elkötelezett ápolója volt; áldozatos munkája eredményeként az országban másodikként alakult meg közművelődési egyesületünk 1988-ban, melynek vezetését is vállalta. Tiszteletét évente megrendezett emlékversenyek, sírjánál, szobránál tartott megemlékezések jelzik.
Haubner Károly (1863-1931)
Dalköltő, karmester, énektanár. Félegyházára kerülve a város kulturális életének aktív résztvevője, irányítója lett. Évtizedekig vezetett dalosköröket, szervezett dalesteket, műkedvelő színielőadásokat. Összegyűjtötte és A nótás Félegyháza című kiadványban megjelentette a város és környéke dalait szöveggel, kottával, adatokat közölve eredetüktől. Pedagógiai és kulturális tevékenysége meghatározta a város szellemiségét. Nevét utcanév, emléktábla őrzi.
Holló László (1887-1976)
A budapesti Mintarajziskolában Székely Bertalan és Szinyei Merse Pál voltak a mesterei, tanult festeni Münchenben, Párizsban, Spanyolországban Itáliában is. Művei középpontjában mindig az ember áll. Életművéből 1961-ben kiállítás nyílt a Műcsarnokban és városunkban is, ami után 24 képet a Kiskun Múzeumnak adományozott. Ma állandó kiállításán 33 olajfestményt és 24 grafikát láthat a közönség a múzeumban. Minden tavasszal emlékezünk Holló Lászlóra, nevét képzőművész kör őrzi városunkban.
Kalmár Józsefné Fazekas Anna (1814-1909)
Az utolsó Kiskun kerületi kapitány felesége volt, akit a város jótevőjeként emlegettek. Özvegyként tett alapítványt egyebek mellett lányiskola megnyitására, vakok intézetére, kisdedóvóra. Támogatta a tehetséges diákokat, például Móra Ferencet is, adott pénzt kórházra, artézi kutat fúratott. Cselekedeteivel országos szinten is elismerést vívott ki, Ferenc József arany érdemkereszttel tüntette ki. Általános örökösének a várost tette meg, s hálás utódokként rendszeresen emlékezünk rá.
Dr. Mezősi Károly (1907-1971)
Tanár, történész, irodalomtörténész. Városunkba kerülve a tanítóképző, majd a múzeum igazgatója volt. Tevékenyen részt vett városunk közművelődésében. Helytörténettel, településtörténettel, iskolatörténettel is foglalkozott. Múlhatatlan érdemeket szerzett Móra- és Petőfi-kutatóként. Az évszázados Petőfi-per című tanulmányában a költőért versengő települések évszázados szülőhelyvitáját tekintette át, kitartva álláspontja mellett, miszerint a költő Félegyházán született. Egyesületünk rendszeresen emlékezik munkásságára.
Móra család
A név kötelez. A Móra Ferenc Közművelődési Egyesület elsősorban Móra Ferenc (1879-1934) emlékét ápolja teljes odaadással és a legváltozatosabb módokon. Mellette azonban helyet kap Móra István (1864-1957) is, akit Móra Ferenc tanítómesterének tartott. Időről időre emlékezünk rá, többek között verseskötetének újrakiadásával. Noha nem városunkban született, hisz 1858-ban telepedett le Félegyházán, nagyon fontos számunkra Móra Márton (1834-1913), hiszen ő a Mórák félegyházi ágának, dinasztiájának alapítója. Móra László (1890-1944) költő a nyarakat töltötte nagyszüleinél városunkban, több verse őrzi ezeket az emlékeit. Egyesületünk élő kapcsolatot tart a Móra-leszármazottakkal is.
Dr. Pásztor Ferenc (1841-1898)
Tanító, ügyvéd, újságíró, lapszerkesztő volt. Felkutatta, hol élt Petőfi kisgyermekként. A ház falára Reményi Ede hegedűművész kezdeményezésére márványtábla került, ennek avatási ünnepségét szervezte Pásztor Ferenc. Évtizedekig harcolt azért, hogy hiteles bizonyítékokkal alátámassza Petőfi félegyházi születését, ő indította el a szülőhelyvitát. 2009-ben posztumusz díszpolgári címet kapott az alábbi indoklással: „A kiskunfélegyházi Petőfi-kultusz elindítása, Petőfi Sándor szülőhelyének felkutatása terén végzett elhivatott tevékenysége, költői, alkotó munkája elismeréseként.” Minden évben megemlékezünk róla, egyesületünk könyvet adott ki tevékenységéről, emléktáblát helyezett el tiszteletére, síremlékét felújíttatta.
Petőfi Sándor (1823-1849)
Petőfi Sándor az anyakönyvi bejegyzés szerint Kiskőrösön látta meg a napvilágot, azonban a költő nemcsak verseiben vallja Félegyházát szülővárosának, hanem hivatalos alkalmakkor is, például házasságkötésekor. Költészetében megjelennek félegyházi emlékei, a kiskunsági táj és lakói. A Szülőföldemen című versben Petőfi arról vall, hogy legkedvesebb emlékei a következetesen szülővárosként említett Félegyházához kötik. Szorosan kapcsolódik városunkhoz A gólya című verse, valamint A helység kalapácsa című komikus eposz, melynek tárgyát egy félegyházi történetből merítette a költő, sőt szereplőit is ismerte, hiszen egymás szomszédságában laktak. Híres költőnkre évente több alkalommal is emlékezünk.
Reményi Ede (1828-1898)
Hegedűművész, zeneszerző, világjáró hegedűvirtuóz, korának egyik legnépszerűbb muzsikusa. Ő indította el a Petőfi-kultuszt Félegyházán. Jótékonysági koncertet adott városunkban, sőt a bevételhez jelentős összeggel hozzá is járult annak érdekében, hogy márványtábla jelezze Petőfi Sándor gyermekkorának helyszínét. A tábla ünnepélyes avatása lett az első országos Petőfi-ünnepség 1867-ben. Reményi javaslatára az Ótemplom melletti területet elnevezték Petőfi térnek, amely állapot a 20. század elejéig állt fent. Egyesületünk Reményi Ede-díjat alapított vonós hangszeren játszó tehetséges fiatalok számára.
Solti Károly (1910-1990)
Énekművész, magyarnóta-énekes. Több nótaénekes-versenyt nyert meg, s a rádióban haláláig 40 órányi felvétel gyűlt össze tőle. Bejárta hazánk minden táját, Európa országait. Legnagyobb sikereit a tengeren túli magyarok között aratta, ő volt a magyar nóta utazó nagykövete. Nagyon kötődött szülővárosához, gyakran látogatott haza. Ilyenkor szívesen adott dalesteket a város nótaszerető közönségének. Sok rajongója, barátja volt. Minden esztendőben felidézzük emlékét szülőházánál.
Kiskunfélegyháza jeles szülöttei, akikre alkalmanként, egy-egy jeles esemény, vagy dátum kapcsán emlékezünk:
Boczonádi Szabó József (1824-1893)
Őrnagy, altábornagy, a szabadságharcban a 42. honvédzászlóalj parancsnoka volt, 1861-ben Félegyháza országgyűlési képviselője. Egyesületünk szorgalmazta sírjának felújítását.
Dr. Cserép József (1858-1948)
Bölcsészettudós, klasszika-filológia tanár. Számos mű szerzője, a magyarok őshazáját kutatta. Egyesületünk emléknapot szentelt munkásságának, Sátoraljaújhelyen emléktáblát helyeztünk el volt gimnáziuma falán.
Dr. Holló Lajos (1859-1918)
Függetlenségi politikus, lapszerkesztő, 31 éven keresztül városunk országgyűlési képviselője. Részt vett a Petőfi szülőhelyéről szóló vitában, gyűjtést szervezett egy Petőfi-szobor felállítására.
Dr. Kiss István (1883-1955)
Ügyvéd, országgyűlési képviselő. Aktív résztvevője volt Kiskunfélegyháza közéletének, társadalmi életének. Tevékenyen bekapcsolódott a Petőfi-szülőhelyvitába, még a parlamentben is említést tett róla. Egyesületünk szorgalmazta sírjának felújítását.
Kovács Ferenc (1926-1990)
Szobrászművész, több szobor, díszkút, mészkő plasztika emlékeztet munkásságára, művészetére.
Dr. Magyari Béla (1949-2018)
Űrhajós, a Szojuz–36 űrhajó tartalékszemélyzetének tagja, ezredes. Szülővárosában ismerkedett meg a vitorlásrepüléssel. Egyesületi tagunk javaslatára nevezte el egyik közterünket róla városunk önkormányzata.
Dr. Szirák Ferenc (1897-1942)
Országos hírű tanár, esszéíró, a városi ünnepségek szónoka, közéleti ember. Múlhatatlan érdemeket szerzett mint Petőfi-kutató és mint a Móra-kultusz ápolója. Egyesületünk a Petőfi-kutatókat bemutató könyvében emlékezett meg munkásságáról, ápoljuk az Alsótemetőben lévő síremlékét.
Tarjányi Ágoston (1924-2011)
Pedagógus, népdalgyűjtő, 1956-ban a helyi tüntetés egyik vezéralakja, amelyért elítélték. A Megkondult a félegyházi nagyharang című népdalgyűjteménye hatvanegy, a környékben énekelt népdalt tartalmaz. Kerek évfordulóján gyászmisével emlékeztünk rá, a könyvtár falán tábla őrzi emlékét.
Tulit Péter (1905-1968)
Országos hírű testnevelőtanár, számtalan kiváló sportolót nevelt, válogatott versenyzők kerültek ki kezei közül. Évfordulóján emlékműsorral, tanítványainak megszólaltatásával emlékeztünk rá.
Kiskunfélegyháza, 2022.
Fekete Beatrix elnökhelyettes
Helytörténeti kiadványaink
Kiskunfélegyháza gazdag kulturális életének fontos dokumentumai azok a várostörténeti írások, amelyeket az elmúlt több mint három évtizedben nagy számban publikáltak.
A közművelődési egyesület első kötete egy félegyházi versgyűjtemény, ezt követte a Fekete János személyi bibliográfia, majd a Petőfi-emlékszoba kiállításvezetője.
A szervezet felvállalta az erdélyi népszokásokat ismertető kiadványok és a kárpátaljai versek, mesék megjelentetését.
A Móra Ferenc Közművelődési Egyesület életében a 2003-as év meghatározó volt, ekkor alakult meg az irodalmi szekció, amely kezdetben a „Móra-emlékek” összegyűjtését, ápolását tűzte ki célul. Munkájuk később a helytörténet számos területére kiterjedt, mellyel gazdagodott várostörténetünk.
Három emlékfüzet az egyesület három évtizedben végzett munkáját mutatja be. A jeles évfordulók alkalmával jelent meg a Falu Tamás-emlékévet összegző és A mi Petőfink című verseskötet.
Különösen kiemelkednek az utóbbi évek terméséből a Kapus Béláné szerkesztésében megjelent kiadványok: a Pásztor Ferenc Petőfi-kutatót, a városunk díszpolgárait bemutató reprezentatív kötetek, a Petőfi nyomában jártak (Félegyházi Petőfi-kutatók), valamint az Akik a mórai talentumból örököltek (Töredékek a félegyházi Mórák életéből) című könyvek. Emellett Kapus Béláné összeállította a Móra-családfát, és közreműködött az óbudai önkormányzat kérésére Móra László verseinek kötetté rendezésében.
Fontos kiadványaink voltak Szász András író, újságíró Huszka József rajztanárról, Krizsanótzy János templomépítő plébánosról és Boczonádi Szabó Józsefről írott kötetei is.
Megszületett a Petőfi Sándor: Szülőföldemen című verse különböző népek nyelvén, valamint az Út menti keresztek Kiskunfélegyházán című képes album dr. Tarjányi József szerkesztésében.
A Fekete Beatrix által szerkesztett Kiskunfélegyháza értékei című kötet az értéktárba felvett büszkeségeink leírását, fotóit tartalmazza.
Átdolgozott és bővített kiadásban jelentek meg a Móra- és Kossuth-képeslapok, illetve a Petőfi- és Móra-séta szórólapok.
A 2021-es évben esztétikus, tartalmában is a helytörténetet gyarapító vaskos kötet került kiadásra az egyesület irodalmi szekciója munkájának eredményeként Múltidéző Fekete János helytörténeti írásaival címmel.
Kiskunfélegyháza, 2022.
Kállainé Vereb Mária ügyvezető elnök
Értékeink védelme
Alapszabályzatunkban is meghatározott feladatok közé tartozik tárgyi és szellemi értékeink védelme.
Ide kívánkozik, és nagyon igaznak, magunkénak érezzük Széchenyi István gondolatát: „Ha tudni akarod, hogy egy nemzet mennyire becsüli a múltját, nézd meg a temetőit.”
Egyesületünk már régóta kiemelt figyelmet fordít temetőink, sírjaink védelmére. A 2003-ban megalakult temetői munkacsoport Fekete János, akkori elnökünk vezetésével végigjárta a temetőket, feltérképezte a nevezetes sírokat, javaslatot tett a védetté nyilvánításra. Ez azóta már többször megtörtént, szűkítettük a kört. Egyesületünk képviselői mindig tagjai voltak a bizottságoknak. Ezen belül a vezetőségünk felvállalta, hogy évi rendszerességgel egy-két sírt rendbe hozatunk a nevezetes személyek nyughelyei közül. Az önkormányzat biztosítja az anyagi támogatást. Álljon itt néhány példa a rendbe tett sírokat illetően:
Eyszrich György, Horvát János /Kalmárpap/, Kristóf Ferenc, Szente József (Móra tanárai), dr. Kiss István, dr. Pásztor Ferenc, dr. Szirák Ferenc (Petőfi-kutatók).
Javaslatot tettünk Holló László festőművész sírjának rendbetételére: az önkormányzat 2021-ben megcsináltatta, kész a síremlék.
A pandémia megakasztotta a munkánkat, de folytatjuk tovább tevékenységünket.
Figyelemmel kísérjük az emléktáblák sorsát, hisz ezek is múltbéli emlékeink.
Haubner Károly dalszerző szülőháza lebontásra került, az emléktáblát megmentettük, levetettük, a múzeumba szállíttattuk megőrzésre.
Egyesületünk által állított emléktáblák városunk nagyjainak:
Klebelsbert Kunó (Haleszi Iskola) Móra Ferenc-emléktábla (Beregszász, Felsőlövő), Móra Ferenc-utcanévtábla (Móra Ferenc utca), Móra István (Budapest), Móra Ferenc első közszereplésének megjelölése (Ótemplom), Petőfi-emléktábla (Sásony), Cserép József (Sátoraljaújhely), Pásztor Ferenc (Petőfi u.)
Seres József mesekirály emlékére (Kálvária utca), Móra Ferenc (Daru u.), Móra István (a Constantinum falán), Blandina nővér (a Platán iskolánál), Magyari Béla-tábla (Horváth Zoltán u.), Tarjányi Ágoston (Petőfi Sándor Városi Könyvtár), Fehériskola-tábla (a piac bejáratának falán).
A városi könyvtár belső udvarában, dr. Tarjányi József javaslatára, egyesületünk támogatásával erdélyi magyar írók, költők (Wass Albert, Reményik Sándor, Nyírő József, Tamási Áron), valamint Petőfi Sándor, Móra Ferenc és Falu Tamás domborműveinek elhelyezését kezdeményeztük, és segítettük megvalósításukat 2014-2021. között.
Városunk régóta nevezetes a parkjairól, a szép virágos kertjeiről, amelyet több ízben is díjjal ismertek el. Egyesületünk is szorgalmazza, értékeli a város lakóinak virágszeretetét.
A városi önkormányzattal közösen hirdetjük meg és szervezzük a Virágos Félegyházáért városszépítő programot; értékeljük, díjazzuk a legszebb kerteket, erkélyeket. Tavasszal hirdetjük meg a programot, nyáron a zsűri értékel, szeptemberben kerül sor a díjátadó ünnepségre.
Tárgyi emlékeink védelme mellett egyik legfontosabb feladatunknak tartjuk szellemi emlékeink védelmét.
Az egyesületünk által készített, szerkesztett könyvek ezt a célt szolgálják. Szólnak a félegyházi Mórákról, leszármazottjaikról, a Petőfi-kutatókról, Falu Tamásról, díszpolgárainkról, nevezetes városi építményekről, eseményekről. E könyvek őrzik az emlékeket, bármikor kézbe vehetők, a könyvtárban megvásárolhatók. Bennük igazi értékeket találhat az érdeklődő. Jegyzékük megtalálható a Helytörténeti kiadványok link alatt.
Számtalan előadásunk, megemlékezésünk őrzi a múlt értékeit, kincseit. Csak néhány ezek közül az elmúlt öt évből:
2017.
Megemlékező előadás. Félegyháza elfeledett szülöttje: dr. Kohut Sándor (Mayer Lászlóné, Mayer László).
Móra Istvánra emlékeztünk szülőházánál (Kapus Béláné).
Reményi és Petőfi című előadás (Kapus Béláné).
Gr. Tisza István versus dr. Holló Lajos (Mayer Lászlóné, Mayer László).
2018.
A félegyházi születésű Gampel Béla plébánosra emlékeztünk (Kapus Béláné).
Temetői megemlékezés Héjjas Istvánról (Seres Antalné).
1848-1849 sorsfordító hatása Kiskunfélegyházán és a Jászkun kerületben (Bánkiné dr. Molnár Erzsébet).
Májusban Kiskunfélegyháza város önkormányzata anyagi támogatásával elkészült és a családtagok jelenlétében átadásra került Boczonádi Szabó József síremléke a Felsőtemetőben.
Fekete Jánosra emlékeztünk domborművénél (Tóth Gyuláné).
2019.
Bemutattuk Móra Ferenc Magyar Örökség díját (Kapus Béláné).
A félegyházi 1919-es vörös és fehérterror áldozataira emlékeztünk (Mayer Lászlóné, Mayer László).
Kalmár Józsefnére emlékeztünk (Kapus Béláné).
A Móra-cd bemutatója.
2020.
Szülőházánál emlékeztünk Solti Károlyra (Kapus Béláné)
A 200 éves Hattyúház története hangzott el Fekete Beatrix előadásában.
Trianoni emlékműsor. Volt egyszer egy ország – Móra László és Trianon (Kapus Béláné).
2021.
Alsótemetői megemlékezés: Blandina nővér (Kállainé Vereb Mária), Haubner Károly (Seres Antalné), dr. Mezősi Károly (Laczkóné dr. Szabó Klára).
Felsőtemetői megemlékezés: Pásztor Ferenc (Mrázné Rádi Mária), Porst Kálmán (Kapus Béláné), Holló László (Mayer Lászlóné)
Falu Tamásra emlékeztünk szülőházánál (Kőháziné Kovács Mária).
Magunkénak érezzük a mondást: „A múltat tiszteld a jelenben s tartsd a jövőnek.”
Érezzük a felelősséget, látjuk további feladatainkat.
Kiskunfélegyháza, 2022.
Kapus Béláné elnök
Elismeréseink
Egyesületünk munkájának elismerése
Kiskunfélegyházáért kitüntető címet vehetett át szervezetünk a városalapítók napi ünnepségen 2008. május 25-én.
Részlet a javaslatból:
Megalakulása óta fontos szerepet tölt be a város kulturális életében, céljainak megfelelően jelenléte a közművelődés minden fontos színterén formálója a helyi kultúrának. Elsődleges működési területe ugyan a város és térsége, de sokrétű tevékenységének eredményei, valamint regionális, országos és határon túli kapcsolatai az egyenrangú kultúrák együttműködésének szellemében szolgálják a művelődés ügyét.
Tevékenységének akkor megfogalmazott céljai ma is helytállóak:
- a város történelmi és kulturális hagyományainak ápolása
- irodalmi-művészeti próbálkozások kezdeményezése, felkarolása és támogatása
- ápolja helyi nagyjaink, elsősorban díszpolgáraink kultuszát
- kapcsolatot tart határon túli kulturális egyesületekkel (Korond, Fehéregyháza, Kevi)
Az egyesület története során 1993-ban felvette Móra Ferenc nevét azzal a céllal, hogy még nagyobb hangsúlyt helyezzen a Móra-hagyományok ápolására, a Móra családdal való kapcsolattartásra.
2015. szeptember 30-án a képviselő-testület ülésén
„A Móra Ferenc Közművelődési Egyesület közösségének a helyi kultúráért végzett tevékenysége okán”
az egyesület felvételt nyert a helyi települési értéktárba.
Részlet az indoklásból:
Az 1988-ban alakult kiskunfélegyházi Közművelődési Egyesület megalakulása óta meghatározó tényezője a város közművelődésének. Fontos szerepet tölt be a történelmi és kulturális hagyományok erősítésében. Ennek érdekében ápolja helyi nagyjainak, többek között Blandina nővér, Falu Tamás, Haubner Károly, Kossuth Lajos, dr. Mezősi Károly, Móra Ferenc, Móra István, Morell Mihály, Pásztor Ferenc, Petőfi Sándor, Reményi Ede, Solti Károly, Szalay Gyula, Szántó Piroska és a díszpolgárok kultuszát, népszerűsíti az itthon maradt és elszármazott jeleseink személyét, alkotásait. 1993-ben vette fel névadójának, Móra Ferencnek a nevét, így kiemelten kezeli a Mórák kultuszának ápolását is.
Aktív részesei a városi ünnepélyeknek, megemlékezéseknek. Irodalmi esteket, előadásokat, versenyeket szerveznek. Immár hagyománnyá tették január 22-höz kapcsolódóan az évenkénti Himnusz-mondó versenyt.
Éremsorozatokat adtak ki, megalapították az első díszpolgárunkról elnevezett Reményi Ede-díjat a tehetséges, hegedülni tanulók elismerésére.
Helytörténeti kiadványok, könyvek hosszú sora jelent meg az elmúlt, közel három évtizedben az egyesület tagjainak kezéből.
Több emléktábla állítását kezdeményezték, állítottak.
Kirándulások szervezésével tagjaikat az ország nevezetességeivel ismertetik meg, az operalátogatások szervezése az érdeklődők kulturális, zenei igényét elégíti ki.
Aktívan ápolják a kapcsolatot a testvéregyesületekkel, így Kárpátalja, Kevi, Korond, bekapcsolva őket a helyi közművelődésbe.
A névadó kultusz ápolása kiemelt feladatuk, s ezt példamutatóan végzik, megemlékezések, rendezvények, kiadványok, kapcsolattartás a Móra család tagjaival, stb.
A Móra Ferenc Közművelődési Egyesület tevékenysége meghatározó a város kulturális és közművelődési életében.
Városunk egyesületünk tagjainak munkáját is különféle elismeréssekkel jutalmazta.
A legmagasabb elismerések:
Díszpolgár tagjaink:
Fekete János †
Fekete Pál †
Illésy István †
Juhász István ny. tanár
Kapus Béla karnagy
Laczkóné dr. Szabó Klára
Kiskunfélegyházáért kitüntető címet kapott tagjaink:
Bánkiné dr. Molnár Erzsébet
Dr. Garai István †
Héjjas István †
Jankovszki Ferenc
Kállainé Vereb Mária
Kapus Béláné
Laczkóné dr. Szabó Klára
Meizl Ferenc
Dr. Péter László †
Dr. Tarjányi József
Urbán Miklósné
Az egyesület által alapított elismerések
Reményi Ede-díj
A díj alapítója és kezdeményezője Kapus Béláné, a Móra Ferenc Közművelődési Egyesület elnöke.
Reményi Ede a 19. század világhírű, világjáró hegedűvirtuóza volt, aki a magyar zenét vitte szerte a világba, mindenhol ámulatba ejtette hallgatóit csodálatos hegedűjátékával.
Életének egyik fő célja volt, hogy Petőfi Sándornak egy, a pesti Duna-parton felállítandó szoborral méltó emléket állítsanak. Ma már ez nem különlegesség, de az elképzelés 1860-ban született! A szoborra a pénzt hangversenyútjain szándékozott összegyűjteni. Így jutott el városunkba is 1860. november 18-án, ahol az itteni hangverseny bevételét nem vitte magával, sőt, saját pénzéből még kiegészítette, felajánlva, hogy emléktáblával jelölje meg a város azt a házat, „melyben nemzetünk nagy halhatatlan költője Petőfi Sándor, mint csecsemő élt, s az édes magyar szót először ejté ki …” Ezzel a cselekedetével a félegyházi Petőfi-kultusz elindítója lett. A nagyszerű hazafi, hegedűművész emlékére alapítottuk a Reményi Ede-díjat, melyet évenként a zeneiskola tanárai által javasolt legtehetségesebb vonós növendék kap meg.
Éremsorozat az egyesület kiadásában
Az egyesület Félegyháza jeles személyiségeinek évfordulói tiszteletére emlékérméket jelentetett meg. Mind a négy érmét Lapis András szegedi szobrász tervezte. A kivitelező Szabó Géza ötvösművész volt.
Az érme egyik oldalán a helyi személyiség portréja, másik oldalán, hátlapján a városháza képe látható. Anyaga bronz, átmérője 50 mm.
- Szabó József emlékérem: Az 1848-as forradalom és szabadságharc évfordulójára, 1990-ben jelent meg Szabó Józsefnek (1824-1893), a forradalom honvéd őrnagyának portréjával. Az éremsorozat első darabja, bronz változatban.
- Mezősi Károly emlékérem: Dr. Mezősi Károly (1907-1971) halálának 20. évfordulójára, 1991-ben jelentette meg Félegyháza a tudós tanár, jeles Petőfi-kutató portréjával a második érmét, ezüst és bronz kivitelben.
- Kiskunfélegyházi évfordulós érem: A város újratelepülésének 250. évfordulójára jelent meg az évfordulós érem 1993-ban, a sorozat harmadik tagjaként, ezüst és bronz anyagból.
- Móra Ferenc emlékérem: az egyesület névadójának, Móra Ferencnek (1879-1934) az emlékérmét születésének 120. évfordulója alkalmából jelentette meg 1999-ben, bronz változatban.
Az érmék korlátozott számban még hozzáférhetőek.
Kiskunfélegyháza, 2022.
Kállainé Vereb Mária ügyvezető elnök
